Jed Diamond pszichológus sok évtizednyi kutatás után megnevezte a szerelem öt szakaszát. Úgy véli, aki mind az ötön végig tud menni, elmondhatja magáról, hogy kiteljesedett az érzelmi élete, a párkapcsolata. Viszont akik, ahogy a nagy többség, megrekednek a harmadik szinten, azok szájából halljuk gyakran, hogy „Ő volt az Igazi, de…”
Első szakasz: beleszeretünk
Ez a legizgalmasabb, legjobb rész, hiszen a cinkos összekacsintások, a flört, az ismerkedés, az első csók mind az egekbe repítenek. Úgy érezzük, megtaláltuk a másik felünket, mosolyogva járunk a föld felett két centivel, minden vágyunkat kiéljük, és csak úgy ragyogunk. A választottunkat vagy a kapcsolatot érő kritikákat élből és határozottan elutasítjuk, úgy gondoljuk, szerelmünk egyszerűen tökéletes.
Második szakasz: kialakul a párkapcsolat
Már tudjuk, hogy nem egyéjszakás vagy egyhétvégés kapcsolatról van szó, ez bizony szerelem a javából! Nemcsak a pillanatnak élünk, de elkezdünk boldogan tervezgetni is, ahogy egyre előrébb lépkedünk a kapcsolatban.
Bemutatjuk a nagy Ő-t a barátainknak, esetleg a szüleinknek, közös vakációt tervezünk, és sokkal nagyobb hatással vagyunk a párunkra – ahogy ő is ránk –, mint eddig. Ha tovább haladunk ebben a szakaszban, akkor jön az összeköltözés, a házasság, esetleg a gyerek is.
A biztonságérzet elképesztő párost alkot a még ki nem hunyó szenvedéllyel, mi pedig boldogabbak vagyunk, mint valaha. Úgy érezzük, végre megvan, amit akartunk.
Harmadik szakasz: a kiábrándulás
No, igen, ez az a kritikus szakasz, amin a legtöbb pár nem tud túljutni.
Az idő telik, szerepet nem lehet hosszú távon játszani, és bizony kiderülnek negatív tulajdonságaink. Az még hagyján, hogy a mi hibáink elfogadásra találnak ugyan, de idegesítőek a másik számára, de ő még jobban idegesíthet minket.
Ez a nagy csalódás időszaka, hiszen senki sem a mozivászonról lép az életünkbe, és nem tud tökéletes lenni – nem is kell neki, merthogy mi sem vagyunk azok.
Jönnek az első komolyabb veszekedések, sértődések, duzzogások, előkerülnek a párkapcsolati mintáink, beidegződéseink, elkezdjük szidni a másikat. A szenvedély már nem tud úrrá lenni a gondokon, ezért sokan ezen a ponton úgy érzik, túl nagy befektetést jelentene tovább a kapcsolatban maradni.
Negyedik szakasz: tartós szerelem
Azok, akik túl tudnak lendülni a harmadik szakasz nehézségein, és úgy érzik, a másik hibái elviselhetők (nem, nem megváltoztathatók), és leszámolnak hamis illúzióikkal, eljutnak az igazán tartós szerelem állapotába.
Persze azok is bekerülhetnek ebbe a kategóriába, akik saját félelmeik vagy a megszokás miatt maradnak bent mindenáron egy rossz, vagy akár bántalmazó kapcsolatban (és ez férfira-nőre egyaránt igaz!), de most vegyük a lehető legjobb esetet. Amikor a másik csupán halandó ember, és mi hajlandóak vagyunk ezt megérteni, elfogadni.
Amikor még így is tartogat minden napra valami izgalmat vagy örömöt az együttlét, mi pedig kitartunk, mert érdemes.
Ötödik szakasz: vigyázz, világ, jövünk!
Amikor már nincsenek súlyos belső ellentétek köztünk és társunk között, amikor egységbe tudunk formálódni, akkor olyanok vagyunk, mint egy dupla tüzelésű fegyver. A másik jelenléte erősít minket, összefogunk párunkkal, és akkor erőt jelentünk, amivel a világot is meg lehet változtatni.
A kapcsolat, a partnerség nemcsak saját vágyainkról szól, hanem valami nagyobb célról, ami felé párunkkal kézen fogva haladunk. Együtt hozunk létre valamit, és ennél fantasztikusabb állapot nincs.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest